Megyek én is a sorban a többi között - szeretném én betartani a sebesség határt, nagyon szeretném, de a csorda szellem engem is kényszerpályára sodor, így nyomom a gázpedált ezerrel, nehogy "kinézzenek", azaz: megelőzzenek csak azért, hogy elém kerüljenek, a kocsi farába álljanak, hirtelen elém vágjanak hátulról, netán jobbról vagy balról, vagy esetleg kiengedjenek, ha épp sávot szeretnék váltani... Bár, a sorsom így is úgy is megpecsételődött, hiszen én "csak" egy kis autóval nyomulok, annak meg ugye hallgass a neve. Ha kicsi vagy, jobb ha meghúzod magad! Mit képzelsz, hogy úgy merészelsz viselkedni mint mi, nagyok?? Csak nem képzeled, hogy ha kirakod az irányjelződet, jelezvén, hogy a belső sávba készülsz, majd én, a nagy és gyors autó beengedlek oda?? Nem vagy te egy kicsit beképzelt?? Nyughass! Majd ha ééén, szóval esetleg ha én, szép, nagy, gyors autó elmentem melletted, na akkor esetleg behúzódhatsz te is. De csak utánam. Úgyhogy addig dudálok!! Nem érdekel az irányjelződ! Az sem, hogy én mögötted voltam és rögtön a kanyarodás után azonnal kitetted a szándékodat jelezvén az indexedet. Ennek semmi jelentősége nincs. Csak annak, hogy én sokkal nagyobb és jobb autó vagyok mint te. Hát nem vetted észre már hamarabb, amikor mögéd kerültem, hogy milyen közel járok hozzád?? Nem előztelek ugyan meg - de csak egy hajszál választott el tőle. Pontosabban az, hogy kanyarog az út a domboldalon, beláthatatlan útszakaszok követik egymást - de nem vetted az adást, amikor a hátsófeledbe álltam?? Neeeem??? Na, akkor most megértetted végre. A belső sávba elém te ugyan nem jössz ki!
Sokszor bevillan egy kép a zsizsegő "autó-boly" terepen: várom, hogy felkerüljek a buszra, sokan vagyunk, de a sor eltűnt, tömör emberkupaccá állt össze, na már tülekednek is. Nyomakodik a sok ember - ha életben akarsz maradni nem hagyhatod magad eltiporni, hisz fel kell jussál te is a buszra. Egy-két akarnok simán félresöpör és előre furakszik. Mondjuk, ott a többiekkel együtt helyre lehet tenni az ilyen alakokat. Az autós világban ez sajnos nem fordulhat elő. De egyébként, maga a helyzet "rezgése" ugyanaz: habzó szájú, ideges furakodás, ügyeskedés, a minél jobb helyzet kicsikarása érdekében. Tülekedés a gyorsabb haladásért - néhány autós számára a határ csak attól függ, mennyi bőr van a képén. Ez hát a nagy pesti közlekedési mentalitás. Csak az a bökkenő, hogy a "közlekedési"-t már ki is lehet venni - mert pontosan ugyanaz a gyökere a "közlekedési" viselkedésnek, mint az összes többi viselkedésnek. Ezek vagyunk mi, ma, a fővárosban. Gratulálok.